Háromszor csikordult meg az ajtó

Megérkezel. Minden a helyén:
a kulcsok, a tűk, az álarcok, a kesztyűk,
a púpos bogarak s a megszálló hangyák is
a konyhakövön.
És le a pincéig és föl a megérintett Holdig
ugyanazok az elkábított utak.
Otthonod?
Otthonod? Hazád?
Hazád?Otthonod? Kitágult sebhelyed?
Háromszor csikordult meg az ajtó,
mikor beléptél,
háromszor homályosult el a tükör,
mikor koppanó karod az asztal lapjába belesüllyedt,
s a világot körbehajózó szem
most mégis egy lecsukódó szemhéjat keres,
álmot, amelyben tested is elférhetne.
Tagadd meg ezt a megérkezést,
ezt az örömnélküli rendet,
a szolgalélek-láb bűntetteit –
kint vízözön-szemű nők tolonganak
a katasztrófák édességével házad előtt.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]