Kérő, baráti szavak a Láthatatlan Személyhez
Mielőtt elveszítenél, Uram, |
s agyagos földdel végleg betakarnál, |
keress nekem egy áldott, szép napot, |
reggeltől estig tartó szép napot: |
a harag hálószobáiból csalogass ki pünkösdi mezőidre, |
a hazug játékok s a megszokott vérengzések |
színhelyéről bogáncsok közé, |
fáradságom az égbolt árkaiban hadd csobogjon |
s ne egyek húst – egyek vadsóskát aznap, |
egyek cseresznyét, levegőt |
s doboljanak a madarak újra fekete fakérgen, |
szemem a lepecsételt fácántojásokon átragyogni, |
mert ha szeretem is égnek támaszkodó házaidat, |
sötétben mozgó lámpáidat, melyek, mint a motorcsónakok elúsznak, |
életem ott múlik el, ahol az akáclevelek |
a hangya földrengést jelez |
a faluvégi erdőben megmártózva újra a vadaké lehetek |
a fanedv csurranását is fölhangosító |
|
|