Számonkérés
| Világ, világom, nem ettem, |
| nem habzsoltam édességeidet soha, |
| hacsak édes kásáidat nem, |
| hacsak háborús pogácsáidat nem a szétlőtt malomban, |
| hacsak a bíborszínű lóhúst nem félig nyersen – |
|
| számban a földek savanyúcukor íze még ma is – |
|
| A vágtázó éghez odacsomózva sem a hatlovas |
| nászutam por és korpa közt |
| kanyargott mindannyiszor – |
| és most mégis vadászó ujjak kerítenek |
| és most mégis számonkérően |
| bámul a vörösparókás Nap: |
| a bőrömet kitetováló esők tűi |
| a magasság vándorai hova tűntek? |
| hova a nők: a mézzel végigcsurgatott |
|
|
|