A hegyi lány
| Szakítsd ki a fejed a sötétségből, |
| az elszenesedő ágak mellett kuporgó hegyi lány: |
| a havasi gyopár száraz csillagát |
| ő küldte el a küszöbödig. |
| Tejjel telik meg mindig a kút, |
| s a magány eszelőse nem hunyja le benned a szemét, |
| nem hunyja le benned a testét. |
|
| a torlódást, a robajt a bezárt völgyből |
| és szeress bele, ha többé |
| elérhetetlen is ez a zene – |
| Bámész tehenek édeskés szagával |
| a havasi gyopár száraz csillagát |
| ő küldte utánad a világ tetejéről. |
|
|
|