És megszaporodtak
És megszaporodtak a csömörös levelek, |
a hallgatások, a nyájas meghívók |
s a város fölött virrasztó mosolyt |
elejtette a száj: nem esőzött több röpcédula |
a földre: röpcédula-hó, röpcédula-nyár |
és megszaporodott a szégyen, a bukás kacatja, |
a hiábavaló remény hajat növesztett, mint a fiúk, |
országok vakvágányra tolva |
s koromfák mögött vasajtó dörrent, vaspántok, |
s nők jöttek arany öngyújtót csattogtatva, mint a kémek, |
tejeskukorica fogukon vérnyomok. |
|
|