Megosztva a homályt

Menni a hóban, menni a csipkés utcán a kirakatok borújában,   megosztva a homályt   magammal, megosztva járdaszéli fákkal – A pályaudvar kivilágított órája nem az Isten egyszeme többé, nem is a te világot-látó egyszemed, menni a tőled kettévált idő medrében   villamossínek gázlóin át,   ágyékok átkelőhelyén,   menni a menésért,   a távolodásért,   fűtetlen világ lovagja, menni a kopogás sötét anyanyelvével   párban, zúzmarás már az ing, behavazva a csontváz,   menni, lélegzetemet megelőzve,   mintha valaki elé,   valaki után,   pedig senki elé,   senki után.