A nagyöregek délutánja
Íme, a nagyöregek délutánja! |
Himbálódzik a kényelmes tó, mint a hintaszék |
s a kerítésre egyszerre száll föl |
mind a négy égtáj: négy kakas. |
Átkukorékol a kékségen a sárga, |
fölborzolódik, megtestesül. |
Utána minden néma és nyugodt. |
s a halhatatlan fülekben füldugók. |
|
|