Kiállsz az égre

Még veled vagyok, még benned vagyok, még dicsőségem szemetjét te söpröd össze, álmod még itt nyújtózkodik ki falamig, innét mész el, idejössz haza, kiállsz az égre, hogy aki látni akar, velem lásson, szemem, szavam még lakatlan lenne nélküled, ha írok, ha abbahagyom, ha visszagörbülök kezdeteimhez, hangodra és titkodra éhezem meg, de betelni már ágyad tűzvészével se tudok, betelni árulásommal se, érik az idő kiűzetésre egymásból egymáson át – – valaki óceáni iszapból jósol neked, száján kívül mozgatja fogsorát.