Fölényes búcsú
Eldobom ezt a varangyos követ, |
a föld majd újra tenyerébe kapja. |
Eldobom ezt a kővé vált napot, |
s nincs kéz, mely érte lonc között kutatna. |
Fölényes búcsú időnktől megválni; |
lépni a hold síkos padlóira; |
s nézni, hogy múltunk szalmafigurái |
elijesztenek szelet, madarat. |
|
|