Szülöttemföld, zörrenni hallak
| Augusztus hava újra, újra, |
| poros akác hajol az útra, |
| sás vérzi föl a fecske lábát, |
| ha zsombék közt keresgél kocsmát. |
|
| Szülöttemföld, zörrenni hallak, |
| érces mákfejnek, csörgő babnak, |
| aszályos keréknyikorgásnak, |
| óldörrenésnek, soha másnak. |
|
| Jöhetnék haza nagy vadadnak, |
| kezemen nő- és puskaporszag, |
| hoznék narancsot, lobogókat, |
|
| országos jó hírt, derűs órát, |
| szibériás zöld karácsonyfát, |
| dohányt, amit sós tenger pácolt, |
| megrészegedni óceán-bort. |
|
| De te elfordulsz, mintha félnél, |
| szemem elől is menekülnél, |
| szavam elől is lukba bújnál, |
| szalmát fakító napvilágnál. |
|
|
|