Cseresznye-ballada
Piros csillag, egy szem cseresznye, |
rigó csőrében hova szállsz? |
A rigó csőre csont-koporsó, |
fúródik veled végtelenbe. |
|
Kicsattantál, meggömbölyödtél, |
akartál lenni piros kedvem |
s lenyakaztak: most véres fej vagy, |
barbár jelkép balladás versben. |
|
Nézek utánad s magam látom: |
fölkap, elvisz az Idő csőre: |
s amit itt hagyok, minden az lesz. |
|
|
|