Éjjeli utazás
Siklott a gyors a süket tájon, |
s jajongva hagyott mindent hátra: |
a jegenyék, mint kuglibábuk |
dőltek bele az éjszakába. |
Ablaknál álltam s émelyegve |
ki-kilestem a sötétségbe: |
jön-e a Hold, és jön-e véle |
kígyózó, csillag-szerelvénye. |
S jött-jött a Hold az égi pályán: |
tündöklő érc, rakéta-mozdony; |
felhőnyi füstje szakadozva |
készülődött, hogy lecsapódjon… |
Lassan álmosság-pernye hullt rám, |
s a bőrülésen hátradűltem. |
Félálmomban a bakterházak |
ott fönn villództak már az űrben. |
|
|