Te, napra éhes
A Pergőtűz forgatása közben
| Mit tudtál volna mondani nekik ott, |
| a rögtönzött, harctéri szalmaágyon? |
| s kint, az elgazosodott kertben kutyatej, |
| s a futóárkos, tavaszi földek fölött is |
| úgy röpködnek mélyrepülésben a puskagolyók, |
| mint bogarakra vadászó fecskék. |
| mondani nekik ott, a hullámzó |
| Hogy hősök vagytok, angyaloknak besorolt fiúk |
| és pünkösdirózsa-nagy sebetektől |
| Hogy az otthoni kutak vizéből |
| majd a ti mélyben vándorló arcotok |
| néz föl a vizet húzó nőkre |
| és sajogni fog a nyár utánatok? |
| felhősítik értetek el az eget? |
| Vagy hogy a hosszú nyárfasorban |
| szakadék nyílik ott, ahol nevettetek? |
| Mit tudtál volna mondani nekik épp te, |
| aki a csúszó-mászó sárral is szövetkezve |
| Harsog most is a retek a fogad alatt, |
| s már mennél, suhannál szökevényként, |
| virágöl vonz magához délutánra. |
| Mit tudtál volna mondani nekik, |
| te, Napra éhes, te örökéletre éhes? |
|
|