Olyan semmicske, varázsos test
Ki jár az erdőn? Ki motoz? |
Az előbb csak egy katicabogarat láttam. |
Lassan araszolgatott nyugat felé |
Olyan semmicske, varázsos test volt |
|
a szálegyenes gyertyánok alatt, |
mint amilyen én voltam hatévesen, |
a földet szúrkáló villámok között. |
Mégis ahogy mozgott, mocorgált: |
nagy októberi árnyként húzva mögötte |
|
mind lehasaltak előttük a földre – |
én meg csak álltam ott magamban |
az erdő huzatos, zöld kolostorában, |
s nem tudtam, hogy az égbe |
vagy a földbe kell-e mennem? |
|
|
|