A kis fenevad
Jön, jön a kis fenevad hozzám |
jön a hídon át, idáig hallom – |
A lecsupaszodó Margitsziget tölgyfái fölött |
varjak forognak, mint a gyászkocsi |
|
Hó készülődik, hó, írja az újság, |
lassan a szobámban is már megered, |
de ő csak jön kirügyezve, mint akit zene kísér: |
hanyatló, nyári délutánok |
|
Néger lányokat láttam így egyszer |
a homokzsákokkal és a vörös dáliákkal eltorlaszolt utcán |
mintha a fenyegetett világ nevében |
tüntettek volna édes mozdulatokkal – |
|
Hogy prüszkölne a vén Bakkecske-Anakreon, |
ha a szélverte hídláb tövéből látná: |
fölötte micsoda mennyország vonul, |
micsoda tüntető cipőkopogás a halál ellen, |
gyöngéd comb-súrlódás zaja |
|
|
|