És megszaporodtak

És megszaporodtak a csömörös levelek, a hallgatások, a nyájas meghívók s a város fölött virrasztó mosolyt elejtette a száj: nem esőzött több röpcédula a földre: röpcédula-hó, röpcédula-nyár – És megszaporodott a szégyen, a bukás kacatja, a hiábavaló remény hajat növesztett, mint a fiúk, országok vakvágányra tolva dohogtak homlokomnál s koromfák mögött vasajtó dörrent, vaspántok, vascipők s nők jöttek arany öngyújtót csattogtatva, mint a kémek, kicserélhető fejjel, szipkával, esernyővel, tejeskukorica fogukon vérnyomok.