Incselkedni vadhírek jönnek
| Új nap jön, új év, hószüret |
| s a csodák mégis elmaradnak, |
| szederágat zörget a felszél, |
| merev bagolyszem minden ablak. |
|
| Incselkedni vadhírek jönnek |
| Nyugat felől, havakban kúszva: |
| kérges, bankrabló Mikulások |
|
| S családfők deres bajusszal |
| nem sejtve, hogy bombát cipelnek |
| s melltartójukban arzén vagy cián. |
|
| Forgóajtók, röpterek, túszok, |
| a kicsempézett egeken vérfolt, |
| mintha tanúnak szülne újjá |
| mindegyik nap, mely ígéret volt. |
|
| dugig a szemünk csillogással, |
| dugig a fülünk mézes hírrel, |
| játékos és igaz halállal. |
|
| megszokásból túléljük mindig, |
| remélve, hogy a cifrább élet |
| egyszer velünk is megtörténik. |
|
Ajánlás
| Új nap jön, új év, hószüret – |
| hozzád bölcsülök, mester Villon: |
| kapkodhatja fejét az ember |
| zúzmarában vagy égi síkon: |
| nyakában, mint a fagyos szalma, |
| ropognak csak a meszes csontok |
| s a csoda az lesz, amit lerág, |
| mint vadkutya a talált csontot. |
|
|
|