Elmosódó arc
| Ki akart engem kitépni innen? |
| Keze azóta már a tengerre néző ablakokban sütkérezik, |
| s fogsora kirakati tűzvész Floridában. |
| Már az emlékezők se emlékeznek rá, |
| csak mintha láttak volna erre |
| egy gerenda-nyakú férfit őgyelegni, |
| megrágott zászlók mögül lépett elő, |
| szerencsétlen, kis halottak mögül. |
| Azt mondták róla: narancsot zabál a sírok mellett, |
| azt mondták róla: beköltözik a fülekbe |
| s krétával jelöli meg, akit bűnösnek akar látni – |
| befutó lovakkal remeg azóta orrcimpája, |
| de ostyában lenyeletett kései |
| gyomromban úszkálnak ma is, |
| de az idő fölissza, mint a hamu – |
| sivatag-vörös nyakkendővel? |
|
|