Idegszálaival a szél
s cintányér-arcod itt csattan a földhöz. |
|
Nincs másik idő, mely befogadna, |
másik ország, mely nevet adna: |
s a végső türelem is ideötvöz. |
|
Elsüllyedt szekértengelyek |
A szőlőkarókkal kivert hegy: |
Szent István ittmaradt koronája. |
|
csikónyerítés, patadobaj. |
S a cseréptányérok repedése, mint a csontoké. |
Ezer esztendő törik szét velük: |
Hunyadi László nyakszirtje, válla – |
Futhatsz a szeplőtelen Notre Dame elé, |
vonagló sátán-torkaiból is az ömlik, az a szennylé, |
|
Mint húsba vándorló szilánkot, |
borona-rücskös tüske-ágyba, |
nevess vagy vicsorogj – – |
Ölelni másutt is ölelhetsz, |
de ölni csak itt maradt jogod. |
|
|
|