Sem halál, sem kő-cserép
| Mikor már szép lenne a földi nyár |
| s a csontvázas test szárnyalni tanulna: |
| korommal temeti be a nap gödreit |
| s lefekszik melléd a vérfertőző múzsa. |
|
| Csupa seb lesz a szád, a láthatár szemhéja, |
| a megálmodott fák közt eléd futó vidék |
| s vakaródzhatsz, akár a bibliai ember: |
| nem segít sem halál, sem rücskös kő-cserép. |
|
|
|