Kutyák év vége felé

Az erdőkerületnél az év végi számadáson dolgoztak. Ez nem mindig könnyű feladat, mivel előfordul, hogy eltűnik egy medve, pedig nem is adtak rá kilövési engedélyt. Elhullt vagy elvándorolt? Nem mindegy. Arról is tudnának. A nagyvaddal pontosan el kell számolni.

A szomszédban a mindenes postást búcsúztatták. Ő volt a postamester s egyben a kihordó is. Most végre nyugalomba vonult, miután név szerint megismerte még a telep kutyáit is.

Ezek a kutyák ezekben a hetekben elhagyták otthonuk meleg küszöbét, volt, amelyik láncát is eltépte. Falkába verődve koslattak egymás nyomában, elkerülték a nagy disznóöléseket, a hóba fagyott vértócsákat s a pörkölődő porcogó illatát. A fennsík felé kapaszkodó kaszálók rézsűjén bokrokból képződött sövény futott, idáig nyúltak a kerítések; a cserjék, ingó deszkák között vezetett a kutyák sötétre fagyott ösvénye. Egy terebélyes vackorfa alatt volt a találkahelyük. Ritkán vakkantottak, csak az eltépett lánc csörrent meg néha nyakuk alatt. Egymásnak támaszkodva, állva töltötték az éjszakát. Vendég kutya is volt közöttük, egy hullámos szőrű, majomképű komor-barna, kis termetű kutya. Alig érkezett gazdáival a szállodába, az előtér haván megérezte a gyülekező kutyák év végi szagát és utánuk iramodott. Most ott kellette magát párájuk és bundájuk melegében.

Amikor a postás búcsúztatása a vége felé járt, átmenesztették az utód postáslánykát az erdészekhez: durrantsanak egypárat az öreg tiszteletére.

A szálloda portáján közben egy nagy csíkos prémekbe burkolt labdarúgó és egy nagy csíkos prémekbe burkolt könnyűzene-énekesnő bejelentést tett Rexona nevű kutyájuk eltűnéséről. Mint mondták, befolyásos emberek, jó lesz hát azt a kutyát előkeríteni. Később a portás tanácsára a labdarúgó és az énekesnő a két kaszálót elválasztó rézsű alatt botladozott a terebélyes vackorfa felé, de a szürkületben a húsz-huszonöt komor kutya láttán visszafordultak.

Az erdészek megüzenték az újdonsült postáslánnyal, hogy a szomszéd gyülekezet sajnos lehetetlent kíván. Régen ugyan durrantottak különleges alkalmakkor, de elmúltak azok az idők. Lakott területen tilos a lövöldözés.

Nem sokkal ezután beállított a labdarúgó is a kíséretében lévő könnyűzene-énekesnővel. Bemutatkozott: reméli, tudják, kicsoda. Elcsábították a kutyáját, s most elégtételt kell venni. Ki kell lőni a dögöket egytől egyig Rexona mellől. Be kell cserkészni a falkát, távcsöves puskával kell őket egyenként kilőni, hogy írmagjuk se maradjon.

– Mars – mondta a főerdész. – Mars, mars; mars. – Aztán a másik erdészhez fordult. – Pihá. Még a szagukat se bírom. – De azt láttam, a bundáját azért jól megnézted – mondta a másik. – Olyan állatot élve még te sem láttál.

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]