Ablak

(1) Zörgő csontokra menyasszonyfátyol, elkelt november bokra.   (2) Égi fuvallat, lélegző temetőre nyílik az ablak.   (3) Nem elkapkodni! Az avar tiszta súlya mindenütt annyi.   (4) Ahol asszony van, az összes többi elfér egy ásónyomban.   (5) Új s új vitézek, s ugyanaz a hómező. Minden más képzet.   (6) Menekül folyton. Ajtót, ablakot bezár. Sehol sincs otthon.   (7) Elszánt és gyáva, mélyeszti fogait a saját farkába.   (8) Ha kicsit él még, önnön szemével nézi végig a végét.   (9) Ijedt ősállat váza a múzeumban, hogyha föltámad.