Lombja, virága
(1)
A járda széle
metszi a teliholdat.
Megyek. Ne lépj le!
(2)
Oldalt a bokrok
elfagytak mind. A kertben
középen volt jobb.
(3)
Hervadt aranyfa.
Tavasz sincs, s készülhet a
jövő tavaszra.
(4)
Nem fér bőrébe,
húsz fok plusszal robbantgat
január vége.
(5)
Metszeni, nyesni!
A nagy hiányt a nagyobb
magába veszti.
(6)
Halál? Ifjuság?
Fehér csipkében várnak
a cseresznyefák.
(7)
Lombja, virága…
Mért gondolna a fa a
tavalyi fára?
(8)
Jácint, ibolya…
Lábujjhegyen fülelek:
Ki? Miért? Hova?
(9)
Ügyeske tüske:
Csupasz ágról szúr rózsát
pucér kezembe.
[
Digitális Irodalmi Akadémia
]