Lombja, virága

 

(1)

A járda széle
metszi a teliholdat.
Megyek. Ne lépj le!
 

(2)

Oldalt a bokrok
elfagytak mind. A kertben
középen volt jobb.
 

(3)

Hervadt aranyfa.
Tavasz sincs, s készülhet a
jövő tavaszra.
 

(4)

Nem fér bőrébe,
húsz fok plusszal robbantgat
január vége.
 

(5)

Metszeni, nyesni!
A nagy hiányt a nagyobb
magába veszti.
 

(6)

Halál? Ifjuság?
Fehér csipkében várnak
a cseresznyefák.
 

(7)

Lombja, virága…
Mért gondolna a fa a
tavalyi fára?
 

(8)

Jácint, ibolya…
Lábujjhegyen fülelek:
Ki? Miért? Hova?
 

(9)

Ügyeske tüske:
Csupasz ágról szúr rózsát
pucér kezembe.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]