Felhőből a hold
(1)
Csattog, megcsörren,
elröpül egy-egy bokor.
Megyek. Mögöttem.
(2)
Verebek, rigók
méregetnek, mi lesz ha
repülni fogok.
(3)
Igen, a hátam
közepét voltaképpen
sohase láttam.
(4)
Cipőm a tanú,
az ítélet ugyanaz,
ha esik, ha fú.
(5)
Boróka, tuja,
meg-megvillan a télben
a nyár aduja.
(6)
Koszos jégbordák.
Kifeszítve a mellek.
Csúszkál az ország.
(7)
Felhőből a hold.
Mossa, s folyton átüt a
pelenkán a folt.
(8)
Színházból haza
megint az, hogy van-e a
hónak illata.
(9)
Korai sötét,
szememet tíz ujjamba
bogarazza szét.
[
Digitális Irodalmi Akadémia
]