Felhőből a hold

 

(1)

Csattog, megcsörren,
elröpül egy-egy bokor.
Megyek. Mögöttem.
 

(2)

Verebek, rigók
méregetnek, mi lesz ha
repülni fogok.
 

(3)

Igen, a hátam
közepét voltaképpen
sohase láttam.
 

(4)

Cipőm a tanú,
az ítélet ugyanaz,
ha esik, ha fú.
 

(5)

Boróka, tuja,
meg-megvillan a télben
a nyár aduja.
 

(6)

Koszos jégbordák.
Kifeszítve a mellek.
Csúszkál az ország.
 

(7)

Felhőből a hold.
Mossa, s folyton átüt a
pelenkán a folt.
 

(8)

Színházból haza
megint az, hogy van-e a
hónak illata.
 

(9)

Korai sötét,
szememet tíz ujjamba
bogarazza szét.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]