Megmarad minden, ami elszivárog
Alázat tartja össze a világot, |
kényszerű meder zuhanó folyót, |
megmarad minden, ami elszivárog, |
kipusztulnak buta ragadozók, |
|
így döntöttem, mert keresem a szót |
a történetre, hogy egyszer fölállok |
kijátszani a gravitációt, |
miként Heródest a háromkirályok, |
|
én nem tudom, hogy ki, miben hibázott, |
de bennem földig hajolnak a jók, |
fölemelik a betlehemi jászolt, |
s ott van alatta minden, ami volt, |
|
tükrözöm őket, mint napot a hold, |
és elfogyok, mert árnyékukba járok. |
|
|
|