|
T. – szelepgumi. Ennélfogva fontos ember. Fontosabb a többi alkatrésznél. Valahol a tengely, az agy, az abroncs, a tömlő után következik. Helyzetével tisztában van. Csak befelé engedi a levegőt. Ütemesen kidagad és összeszorul, ha nyomják a pumpát. Egyébként csak összeszorul.
Néha elfárad, elgondolkozik, s visszaenged egy sóhajtásnyi levegőt. Máskor tudatosan is. Lássák, hogy nem akárki. A tömlő meg sem érzi. Azazhogy ismeri anyagának gyengéit, és a levegő találékonyságát. Tudja, hogy egyszer lapos lesz. Azért van a pumpa.
T. nem hagyja annyiban. Beadványt szerkeszt, újságba ír, feljelentést tesz. Fűnek-fának arról beszél, hogy baj van, szökik a levegő. Bizottságot kellene alakítani, naponta végigjárni a tömlőt, nyersgumival, foltokkal erősíteni, táblákkal jelölni a gyenge részeket. Amíg nem késő. Ő állja a sarat, ő tudja, mi a kötelessége, őt nem érheti vád. Ő most is elsőként vette észre, elsőként tette szóvá.
Mi lenne, ha egyszer ő sem? Mi lenne, ha egyszer ő is?
|