Innen

Kivágott az éjszaka katapultja, megyek, szemembe süt a Nap. Hull a harmat, álmom hamuja. Fátyolos tehénszem az ég, tejszagú legelők lengnek benne. Mintha kolompszót hallanék. A reggelekben van még áhítat! Mint Árpád nomádjai az új hazát, nézem a sátortetős házakat. Ülnek a század senkiföldjén, falun innen, városon innen, két tartományból erősödvén. Itt rangja van az emlékeknek! Innen nézve a Tejúton polgári hadak menetelnek. Itt nem váltják meg a világot. Csak megjöttek, berendezkednek volt parasztok, volt proletárok. Ez itt a negyedik nyaram. Jó lenne tudni, mi az, amihez egy albérlőnek joga van.