Galagonya

Piros nadrágja kisütött,   akár a nap. Tüzes csík lett nyomában a   lomha salak. Élő labda volt maga is,   úgy pattogott, mint a konok bőrgömb, amit   kapott, adott. Elémsuttyant, máris vitte   a pillanat, s míg kerestem, jelenésként   visszaszaladt. Egyszínű kék mezek díszét   csúfolva meg, villámlott egy piros nadrág   a föld felett. Én így őrzöm, – rá se gondol   a lány soha –: Hat szem kökény között volt egy   galagonya.