Lábujjhegyen, fehér süvegben

Február kemény ingmelléről
lepattogtak a hóvirágok.
Faágak mozgásában érzem
a nyújtózkodó tisztaságot.
Belémvágnak a kék vitorlát
feszítő fény kötelei.
Nincs kegyelem, fotelban ülve
nem lehet sárkányt ereszteni.
Lábujjhegyen, fehér süvegben,
gyanakvás nélkül vallani,
hogy elkezdődött, hogy szűk az ing,
az igen, az már valami.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]