Fölmondom a pásztorkodást

Kushadjatok lábamhoz bölcs tanácsok, ajándék-kutyák, gyülevész állataim, sohasem voltatok enyém, csak fogaitok nyoma, hátborzongató farkcsóválástok, hangotok kakofóniája, kiszolgáltatottságom bizonyítékai fölmondom a pásztorkodást, ólaitokat összetöröm, farkasokat állítok ajtóm elé, szétmarni erre-irányuló nézésteket is. Mindig dögszagra jöttetek, a bolhák kimásznak belőletek, ha agonizáltok, ti betegágyamhoz ültetek, légycsapó nyelvetekkel szememet paskoltátok. Ti voltatok mindig az okosak, szagáról ismertétek a jó utat, szimatoltátok az egyetlen megoldást, ó hányszor megaláztatok, haraptátok apáim gerincét, ugattátok: van mellékút a Golgotára, van helikopter kimenteni Dózsát a tüzes trónról, de a porondról elinaltatok, statiszták. Pusztuljatok szemem elől!