Kakukk

 

1

Süllyedő árnyék,
suhan a mocsáron át
a tiszta szándék.
 

2

Messziről erdő,
csak fától fáig kozmosz,
túrós tepertő.
 

3

Fenyőfa-tűket
ver a kakukk a szívbe,
minden ág lüktet.
 

4

A tükröződő
holdban megfésülködik
egy fürdőző nő.
 

5

Bárhogy csinálja,
mindig beleér az ég
szárnya a sárba.
 

6

Futás, üresség,
a mindenható lábbal
írja a leckét.
 

7

Akkora börtön,
mindenkit be kell zárni,
hogy összedőljön.
 

8

Tehát örömre
születtünk, mondja, s ömlik,
ömlik a könnye.
 

9

Hideg tekintet,
csúszkál a befagyott tó
mélyén az ünnep.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]