Kakukk
1
Süllyedő árnyék,
suhan a mocsáron át
a tiszta szándék.
2
Messziről erdő,
csak fától fáig kozmosz,
túrós tepertő.
3
Fenyőfa-tűket
ver a kakukk a szívbe,
minden ág lüktet.
4
A tükröződő
holdban megfésülködik
egy fürdőző nő.
5
Bárhogy csinálja,
mindig beleér az ég
szárnya a sárba.
6
Futás, üresség,
a mindenható lábbal
írja a leckét.
7
Akkora börtön,
mindenkit be kell zárni,
hogy összedőljön.
8
Tehát örömre
születtünk, mondja, s ömlik,
ömlik a könnye.
9
Hideg tekintet,
csúszkál a befagyott tó
mélyén az ünnep.
[
Digitális Irodalmi Akadémia
]