Sziget

Körbejárja, kijelöli a partot, fölfelé, majd befelé figyel, mély levegőt vesz, kiírja az első fára, hogy „Sziget nincs!”, s minthogy a valóságot így szépen elrendezte, fölmegy a legnagyobb dombra, tüzet rak, előveszi a távcsövet, elkezdi lesni a horizontot, el az eget, mikor jön, jön-e már valaki, akinek megmutathatja, elmondhatja, bebizonyíthatja, aki nélkül a van is meg a nincs is merő hazugság, s aki maga is tudja, hogy az álmodozás az egyetlen erő, a mozgató és a megtartó energia, s aki ha sohase jön el, akkor is jelen lesz már, örökkön-örökké, ámen.