Például

Keresztben rajta ott van. Ki kellene hajítani az órát, letenni a távolsági szemüveget, leguggolni hozzá, megsimogatni. Nézni, mint egyik vízcsepp nézi a másikat. Párologni vele. Csak végszükségben nevezni meg . Például, ha le kell emelni róla, vagy el kell felejteni. Mindig érkezik valaki, aki szó nélkül megáll, és rögtön arrébb lép, nehogy eltakarja. Napnak háttal vagy oldalról akkor is látni, ha a helyzet rosszabb a valóságnál. Ha nem az élvezetet, hanem a megértést választod, ki kell töltened a formát. A pillanat fölkínálja magát. Mért nincs türelmed észre venni? Álmodni róla? Hinni benne? Elindulni minden irányban?