Tükör

Könnyen megvághatom magam vele, s valószínű, hogy meg is vágom, mégis a kést választom… Néztek, mint bárányt a tócsa. Jó, átugrom… Csak addig bírjátok ki, amíg eltűnik benne a képem. Onnantól kezdve én leszek a tükör. Döntenetek kell, hogy a helyetekre fordultok-e, vagy azok maradtok, akiket mutatok… Olyan közel a vér, hogy csak a pillámat kell lecsuknom, csak az emlékeiteket kell megfeszítenem, csak bele kell mozdulnunk. Nos? Itt vagytok még?