Sötétebb

A csavar megeszi az anyát, a fába beleszorul a fa. Észre sem veszed, hogy sohasem érsz oda, hogy ugyanazt a percet taposod akkor is, ha a páncélszekrény és a hajszál azonos sebességgel lebeg az űrhajóban, ha a falióra helyben járva kerüli meg a földet, ha hirtelen úgy érzed, hogy te következel. A képzelet nem fér el az időben, a valóság sötétebb, mint az árnyék, valaki lekapcsolja a villanyt. Könnyebb keríteni egy szentjánosbogarat, mint ép ésszel letépni a függönyt, lyukakat fúrni a fiók alján és kibújni a kertben, mint sárgarépa, meggyfa, harmatcsepp a rügyön. Ki hiszi el, hogy a fény átmegy a falon, ha a másik oldalon is ott kell lenni? Ha minden előbb kezdődik és később végződik, mint a hiteles tanúk? Ha folyton melléütsz, mert nem akarsz becsavarodni?