Az idegenvezető a főtérre ér

Nézze, uram, én akár versben is elmondhatom, hiszen már annyiszor, de így sem, úgy sem érthető, csak állnak itt a köpködőn naponta, miközben megint vesztett a csapat, s nem kapni tökmagot, nézik a csodás seggeket, mintha a döntő ütközet nem történt volna meg, s nyerhettek volna, ha, pedig az ott a harcban elesett polgárok névsora, és egyre több a lapos mellű nő, holott ők még az anyatejjel szívták magukba, istenem, mindig a múlt, bár ismerek egy hároméves srácot, aki, ha egy szép női feneket lát, odaszalad és, hogy is mondjam, rávág, mi őbenne bízunk, uram, és ennek már nagy hagyománya van, tehát mondhatom versben is, ha valamit nem értene, nem biztos, hogy igaz, de úgyis megismétlem, vegyük példának a lengyelnadrágot, tudja-e, mi az? s mért lett divat itt is, a mi kis városunkban, ezerkilencszázharminckilencben, s mért jártak bocskaiban, akik ma farmerban, uram? látja, ez az, vagy például a török bugyogót mért nem viselték Marcaliban és Kolozsváron, mármint a magyarok? ámbár ez után még kutatnom kell, mindent kellene tudnom, soha ennyi idegen, soha ilyen kevés idő, uram, amikor ezt a városházát Ferenc József is avathatta volna, s még mindig hasonlít a Burgra, de más furcsaság is bőven akad, nézi-e a gyönyörű lábakat? villognak, mint a radarantennák, jelzik a repülőket, a pacsirtát, s a szülőszobák padlója alá rejtett kilövőhelyeket, még a szárnyasrakétákat is, uram, ha ezt fölfogja, ördöge van, de megsértem, higgye el, magam is abból élek, hogy nem értem, csak nézem, csak állok itt a köpködőn, naponta, miközben megint vesztett a csapat, s nem kapni tökmagot, egyébként ezt a katedrálist, ezt is István király, igen, igen, a kölni dóm, csakhogy ki tudja? a lóhere alakú szentély keletről származott a Rajna vidékére is, és ahol az a nő lehajol most, szépívű tomporánál valamennyi kő legalább ezeréves, ennyit még, uram, az egészhez.