Sírni szeretnénk, mint az emberek

Majd megjöttök, hogy melegedjetek, levetitek a fagyos maskarát, nem firtatjátok többé, ki a szebb, ki a gonoszabb, ki az ostobább, a legnagyobb bűnös is megbocsát, és nem érti, hogy mitől van meleg, állati szag tölti be a szobát, sírni szeretnénk, mint az emberek, majd megtaláljuk, ami elveszett, mert mindenki elveszti önmagát, végtelenben dobogó egyszeregy, folyamatos lesz megint a világ, majd nézzük egymást, mint a katonák, akik túlélték, amit nem lehet.