Kormos István

Fiam, valaki veled játszik
Füst Milán
 
Te, ki Győrött a nyakkendőmben,
Niklán Divinyi Mehmed-ingben,
de Párizsban is Berzsenyidben,
hova szaladtál homokozni?
Hova, ülni a kocsiútra,
alulról nézni, hogy a csorda
eldübörög megint akolba
Miklóson vagy Normandiában?
Hőmérőtokkal kombinékat
megemelni, mint buborékot,
hova feküdtél óvadéknak
értünk az elkurvult időben?
Mecsér, Udvarhely, Bretagne, Vése,
Európa minden szegénye,
minden rigó alá mi végre,
ha nem játszik már veled senki?
Gyöngyös vízen Nakonxipánba
tart az utolsó szelíd bálna,
miért ítéltél pusztulásra
minden élőt egy zuhanással?
Árva bátyám a nagy mesében
vacog utánad semmiségem,
sárkányod itt csücsül a széken,
s nem tudom verssé varázsolni.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]