Bádog szitakötő
bádog csápjaival s megáll, |
s borotvát vesz elő, s elmosolyodik, |
és közben hallgat, mintha élne, |
ahogy a habbal, a habbal, a habbal |
elbódít s lassan bekebelez, |
mozgatják zörgő csápjait, |
már nem tudod, hogy te, vagy ő, |
mért fogy a hab, hol ütközik |
szerszámait, és elrugaszkodsz, |
|
|