A megváltó zene

Furulyád néma világűrében, ahol most lyuk van, volt az éden. Végleg elveszett, mért tagadnád, zsebedben barna almacsutkák. Zeneszó helyett vízszintesen siklott az űrben minden isten, vasárnap volt, vasárnap délután. Árnyék villámlott át a furulyán, kivágódott egy ablak, így esett, mindig így esett, függőlegesek kései nyomán bezuhant a fény, és megvakultál, és nem volt remény, de akkor, mint az élet szelleme kiszökött, szólt a megváltó zene.