Röpül egy király
|
Nagy Lászlónak
Mottó: Több is veszett Mohácsnál |
| Hol veszett több? Hol? A fakír |
| dárdákkal kivert priccsen mosolyog. |
| A harakiri magánügy, az istenek |
| nem válogatnak, keresztjük kereszt. |
| Szélben a falevél madár lesz, |
| de csak a földig száll, halott. |
| Fű a ló patája alatt márvány, |
| fölfoszforeszkál éjszakánként. |
| Hol veszett több? Az elmulasztott |
| számtanórákon? A seggnyaló |
| ellenségeink mosolyognak? |
| Az álarcos udvari bálokon, |
| a mézpörgetés tingli-tanglijában? |
| Hol veszett több, nemzetes uraim? |
| A romantika csipkés bugyiban |
| sétafikál, riszál. No de feleségnek? |
| Címernek a tömegsír oszlopán? |
| vásott kappanokból csipognak? |
| Sors vagy butaság egyre megy. |
| A köpülő asszony: a csoda |
| nem az anyánk. Hát hol veszett több? |
| A mentséggé gyűrt ütközetben, |
| vagy a könnyező oltárok fölött |
| összehajló kápolnavirágban, amelyik |
| márványkőből is kiviolázik? |
|
| Szememben röpül egy király, |
| szárnya falevél, szívén dárda, |
| teste kardvágta vörös kereszt, |
| de röpül, röpül, nem magyarázza. |
|
|
|