Mit tudnak ők?
Mindig, mindig csak ünneplőben, |
haptákban, hetykén, ijedten, |
képíró úr kedvére, kiveszőben, |
a hit kihulló tolla mentén |
halandó házi bálványokhoz, |
hogy legalább ne önkezükkel, |
hogy még a holnapi napig, |
mintha az utolsó tehén szemében |
de ott halálig tisztességben, |
hát kifordítva, kimerevítve, |
arról, hogy Isten szabadságon, |
addig terjedhet a mennyország, |
hogy ez is az, e lepkegyűjtemény, |
hogy önmaguk istentiszteletét |
tornyok maradék holdudvarán? |
Mit tudnak ők, maguk is benne |
arról, hogy mögötte mi volt? |
|
|