Mintha jelen se volna

Lazítson a gyeplőn, hagyja a lovakat mozogni, legyen kicsit természetesebb, higgye el, hogy ami jó, az úgy is megtörténik magától, a rosszat meg kár erőltetni, nézze, nekem percenként eszembe jut valami csodálatos, és igaz, hogy nagyobb részét szinte azonnal elfelejtem, de kérem, az a pillanat, mikor fölvillan, hát az kimondhatatlan, és ha meggondolom, hogy végül ez egy folyamat, hát akkor erőlködni minek? tegyen úgy, mintha jelen se volna, mintha csak elviselné az egészet, vagy mintha egy lovat ülne meg két fenékkel, s igaz, hogy akkor is kénytelen fészkelődni kicsit, s lehet, hogy feltörik a feneke, s hogy előbb kidöglik a ló, de garantálhatom, hogy sokkal jobb közérzete lesz, s hogy megjavul az összeköttetése a központtal, még az is előfordulhat, hogy úgy érzi, a maga kedvéért változtatják meg a műsort, amikor a pillanatot lassan kimerevítik.