|
Változat egy József Attila-versre
| Zsarnoki tél tombol, leszakadnak a távvezetékek, |
| hökken a technika, gyönge babérfák elszíneződnek, |
| hóba csavart derekát feszülő üvegövbe szorítja, |
| ráfagy az ólom az útra, a fákra, a szívre, a csöndre, |
| korcsolyapálya az ország, fázik egész Európa. |
|
| Látod, elülnénk itt, forró radiátorok árnyán |
| századokig már, kedves, szólni se kell, ha beszélünk, |
| mondja az asztal, az ágy, meg a jaj-de-te-tegnap-elestél, |
| mondja a… mit mond? élünk, s akkor is, újra tavasz lesz, |
| ötvenedik tavaszom, s majdnem huszonöt veled együtt. |
|
|