Kicsúszik a kezedből kezed
| Elmúlt az ünnep, s mint akinek |
| nem jöttek meg a vendégei, |
| fölteszed az új teavizet, |
| hogy legyen miért begyújtani, |
|
| megáll a ház előtt valaki, |
| akkora a csönd, hogy kireped, |
| s mintha belőled csapódna ki, |
| homlokon üt az ablaküveg, |
|
| kicsúszik a kezedből kezed, |
| csak azt fogod keményen, ami |
| beléd szakadtak fullánkjai, |
|
| topogsz, hogy történjen valami, |
| s rettegsz, hogy ez után mi jöhet. |
|
|
|