Bármikor szólíthatnak

Romlanak az esélyek. Visszajátszott előszobákban félhomálylunk. Bármikor szólíthatnak. Nagykabátok felhőiben villog a hátunk. Idegen, ki belül van. Ajtórések köszörűje élezi arcát. Hallgatag, aki kijön. A beszédet állati ösztönök takarják. Talán még elmehetnénk. Ami történt elintézhetnénk önmagunkban. Erre gondolunk folyvást. S mintha önként maradnánk, jövőnk összeroppan.