Mikor, ahol

A néhány óra, mikor a zajok reggel nyolctól, fél kilenctől talán tizenkettőig, fél egyig, mikor az éjszakában megmosakodott, kiszellőztetett, magukra hagyott agytekervények, mikor a világ kinyújtózkodik, ez a semmi ág, hol becsukódtam önmagam alatt, hogy csak felülről, s jobban félek a… mint tőletek, ahol nem én vagyok, csak egy idegen, egy felnőttbe zárt kisgyerek, ahol nem bírom tovább, mikor, ahol megkapaszkodhatok.