Azelőtt

A zajnak, ami a kipufogógázzal bepöndörödik az ablakon, fekete kutyaformája van. Lefekszik a szőnyegre. Néz, hogy tényleg elfáradtál-e, vagy csak nem tudod csinálni tovább, amit éppen. Aki a menekülésedet (megmentésedet?) intézi, sohase mutatja meg a képét. A kezed, a szemed, a füled, az orrod, a képzeleted szól vissza, miután elindult már, hogy mi lesz. Igen, most a nyelvedet, a nyelved hegyét kell összecsomagolni, vinni utánuk gyorsan vagy bekenni valamivel. Hirtelen nagyon ég. Egy szem tüzes eper a szádban, döbbensz rá, miközben lenyelnéd vagy kiköpnéd, azazhogy eltűnsz benne, mint a világ az ősrobbanásban. S hogy mi volt azelőtt? Nos, ez az. A titok, a méreg a nyugtatóban rögtön riszálni kezdi magát, de hiába hunyod be a szemedet, ugyanott nem folytathatod már.