Ahogy áll a jövő

Gyalogosok között ahogy megnő az út, ahogy feljő tömött lábnyomokba a múlt, ahogy célja, neve, s elszámolni akar, ahogy köveibe belekopog a fal, ahogy áll a jövő, és mindenki rohan, s vagy én, vagy te, vagy ő, de semmi sem olyan, ahogy a döbbenet, a körkörös igék, a hiszek, a leszek, s a hová, a miért, ahogy a szívközel, a messzülő dobok, ahogy megérkezel, s érzed, hogy nem vagy ott.