235

Mint a sötéttel a szoba

Az 50 éves Varga Lajos Mártonnak

 
Mint a sötéttel a szoba.
Egyszer csak itt van, tele van.
Most addig tegyük le? Hova?
Ha akkor sem ereszt, hogyan?
Ez a se kocsim, se lovam.
S mégis mint a búcsúfia.
Mit nézzek? Húzzam ki magam?
Úgy is azon megyünk haza.
Van feje, tora, potroha.
Szárnya! Már kívül is zuhany.
Eresszem meg? Ásó-kapa?
Azé, aki bizonytalan?
Fölkapcsolom  én boldogan.
De hát mikor érünk oda?
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]